Fejfájás és migrén
– nem kell együtt élni vele!
A fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai panasz, amely időszakosan vagy rendszeresen sok ember életét megnehezíti. Legyen szó tompa nyomásról, hasogató fájdalomról vagy féloldali lüktetésről, a tünetek mögött különböző típusú fejfájások állhatnak, melyeket érdemes komolyan venni.
Jelentkezhet önálló betegségként, de gyakran más betegségek kísérő tüneteként is. A megfelelő diagnózis kulcsa annak eldöntése, hogy elsődleges (önálló) vagy másodlagos (egyéb betegséghez társuló) fejfájásról van-e szó.
Neurológiai magánrendelésünkön segítünk feltárni a fejfájás okát, és személyre szabott kezelést kínálunk.
2. Másodlagos (szekunder) fejfájások
Más betegségek tüneteként jelentkeznek, például:
A szekunder fejfájások kivizsgálása különösen fontos, mivel akár komolyabb egészségügyi problémát is jelezhetnek.
Migrén – amikor a fejfájás túlmutat a kellemetlenségen
A migrén az egyik legismertebb és legintenzívebb primer fejfájás típus, amely gyakran féloldali, lüktető jellegű fájdalmat okoz. A rohamok akár órákig vagy napokig is eltarthatnak, és az életminőséget jelentősen rontják.
A migrén legjellemzőbb tünetei:
Az esetek kb. 20%-ában a rohamot ún. migrén aura előzi meg.
Ez lehet:
A terápia két fő részből áll:
A migrén az egyik legismertebb és legintenzívebb primer fejfájás típus, amely gyakran féloldali, lüktető jellegű fájdalmat okoz. A rohamok akár órákig vagy napokig is eltarthatnak, és az életminőséget jelentősen rontják.
Rohamkezelés:
Megelőző (intervallum) kezelés akkor szükséges, ha:
Tenziós fejfájás – A leggyakoribb, mégis alulértékelt fájdalom
A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájás-típus világszerte, mégis sokan élnek vele kezelés nélkül, mert „csak egy kis fejfájásként” tekintenek rá. Pedig hosszan tartó vagy gyakori jelentkezése jelentősen ronthatja az életminőséget, és akár krónikussá is válhat.
Mi az a tenziós fejfájás?
A tenziós vagy más néven stressz okozta fejfájás általában enyhe vagy közepesen erős, kétoldali, szorító vagy nyomó jellegű fájdalom, amely nem lüktető. Nem jár hányingerrel, de enyhe fény- vagy hangérzékenység előfordulhat.
Sokan úgy írják le, mintha „szoros fejpánt” lenne a homlokuk vagy tarkójuk körül.
Típusai:
A tenziós fejfájás kiváltó okai
A tenziós fejfájás hátterében leggyakrabban életmódbeli és pszichés tényezők állnak.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb okokat:
- 1Stressz és szorongás
A leggyakoribb kiváltó tényező. A mindennapi feszültségek, munkahelyi vagy családi problémák izomfeszülést okozhatnak a nyak, váll és fej izmaiban – ez válthatja ki a fejfájást.
- 2Helytelen testtartás
Hosszú ideig tartó ülés – például számítógép előtt –, előrehajló fejtartás, feszült vállak szintén hozzájárulnak az izomfeszüléshez és ezzel a fejfájás kialakulásához.
- 3Fizikai kimerültség, alváshiány
A kevés alvás, a rendszertelen napirend vagy a túlzott kimerülés fokozza a fejfájásra való hajlamot.
- 4Érzelmi feszültség
A belső szorongás, túlzott megfelelési kényszer vagy tartós lelki terhelés is kiválthatja.
- 5
Számítógép- és képernyőhasználat
Hosszan tartó képernyőnézés, monitor előtti munka a szem és a nyaki izmok megerőltetéséhez vezethet, ami fejfájást eredményez.
- 6Fogszorítás, állkapocsproblémák
Sokak számára meglepő, de a fogak éjszakai összeszorítása (bruxizmus), az állkapocsízületi diszfunkció (TMJ) is okozhat tenziós jellegű fájdalmat.
- 7
Koffeinmegvonás vagy túlzott koffeinbevitel
A koffeinhiány, különösen azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, fejfájást válthat ki – ugyanakkor a túl sok koffein is lehet provokáló tényező.
Mikor érdemes neurológushoz fordulni?
A fejfájás nem mindig igényel orvosi beavatkozást, de bizonyos esetekben neurológiai kivizsgálás javasolt, különösen az alábbi tünetek esetén:
Szabaduljon meg fejfájásától – jelentkezzen neurológiai vizsgálatra!
A visszatérő vagy súlyos fejfájás nemcsak kellemetlen, hanem sok esetben komolyabb problémára utalhat. A neurológiai kivizsgálás segít a pontos diagnózis felállításában, a migrén és egyéb fejfájástípusok hatékony kezelésében.
Kérjen időpontot rendelőnkbe még ma!
Gyakran Ismételt Kérdések – Fejfájás és migrén
Igen. A fiatal korban jelentkező migrén idővel enyhülhet vagy megszűnhet, de idősebb korban más típusú fejfájás is kialakulhat, például magas vérnyomással vagy nyaki gerincelváltozással összefüggésben. Bármilyen új típusú fejfájás esetén fontos az orvosi kivizsgálás.
A migrén nem gyógyítható véglegesen, de a rohamok gyakorisága és intenzitása csökkenthető gyógyszeres kezeléssel, életmódváltással és a kiváltó tényezők elkerülésével. Neurológus segíthet a személyre szabott migrénkezelés kialakításában.
A legtöbb fejfájás ártalmatlan, de bizonyos típusok komolyabb betegséget is jelezhetnek. Különösen figyelni kell, ha a fájdalom hirtelen, „villámcsapásszerűen” jelentkezik, vagy ha tudatzavarral, lázzal, látásromlással társul – ilyen esetben azonnali orvosi vizsgálat javasolt.
A migrén kialakulásában genetikai hajlam és környezeti tényezők is szerepet játszanak. A leggyakoribb kiváltók: stressz, hormonális változások, alvászavar, étkezési szokások, időjárás-változás, erős fény vagy zaj.
Ha a migrénes rohamok havonta többször is jelentkeznek, vagy ha a fájdalom a mindennapi életet jelentősen befolyásolja, érdemes neurológiai szakvizsgálatot kérni, hogy megfelelő kezelést lehessen beállítani.
A neurológus először részletesen kikérdezi a tüneteket, majd elvégzi a fizikális és neurológiai vizsgálatot. Szükség esetén képalkotó eljárásokat (MRI, CT) vagy további laborvizsgálatokat is javasolhat a fejfájás okának pontos feltárására.
A tenziós fejfájás általában kétoldali, tompa, szorító jellegű, és kevésbé zavarja meg a napi tevékenységeket. Ezzel szemben a migrén rendszerint féloldali, lüktető, erős fájdalommal jár, amelyet hányinger, fény- és hangérzékenység is kísérhet, és gyakran pihenést igényel.
Olyan fejfájás esetén, amely új keletű, szokatlan, gyakran ismétlődik, vagy erős intenzitású. Különösen fontos a kivizsgálás, ha a fájdalmat egyéb neurológiai tünetek is kísérik, például látászavar, beszédprobléma, végtaggyengeség vagy zsibbadás.
